Színes borskéregben sült bélszín

Többen jeleztétek - és joggal -, hogy nagyon régen nem töltöttem fel receptet a blogra. Ebben igazatok van. Sok dolog történt az elmúlt időszakban, ahol hol konyha nem volt a közelemben, hol pedig internet :).

De most úgy néz ki, kezd minden a régi kerékvágásba kerülni, s minden egy helyen lesz. 

S még meglepetés is beeshet a konyhába, mint pont az elmúlt napokban, amikor egy kedves hentes ismerősöm egy szép, nagy darab - már kivéreztetett - bélszínnel állított be. 

Ezt a húsételt mindenki másmilyenre süti. Van ugyebár, akinek még szinte lemászik a tányérjáról annyira nyers, van aki a közepesen megsütöttre esküszik, s van aki a teljesen sültre - bár ezt a verziót érzem legkevésbé a magaménak -. Én leginkább a hagyományos, félig sütöttnél egy icike-picikével nyersebben szeretem. 

SZÍNES BORSKÉREGBEN SÜLT BÉLSZÍN 

Hozzávalók - 2 személyre -

- kb. 10 cm hosszú bélszín

- kb. 2 ek. színes bors durvára törve - fekete, fehér, zöld és piros (lehet előre csomagoltan is kapni!) -

- 1 csapott tk. só

- olíva olaj a sütéshez

Elkészítés

A bélszíndarabot egyben, felforrósított kevés olajon - kb. 3-4 ek. - megsütjük úgy, hogy mindegyik oldalát max. 3-4 percig sütjük.

Ez idő alatt törjük össze a borsot, tegyünk bele egy teáskanál sót, és azt is keverjük el benne. Utána a húst hempergessük bele a sós borsba. Arra vigyázzunk, hogy a bors erőssé teszi. Minél többe hempergetjük, az íze annál erősebb lesz.

Majd a sütőt melegítsük elő 200 fokra, a borsos bélszínt tegyük át egy üvegtálba, s újabb kb. 10-15 percig süssük. 

Amikor elkészült, vágjuk be, hogy megfelelően megsült-e számunkra, s ennek tudatában ha kell, süssük még. Ha megfelelő, hagyjuk 10 percig pihenni, majd szeleteljük fel kb. 1 cm vastagságúra, s körettel tálaljuk. Én jelen esetben leveles tészta kosárkákat sütöttem muffin formában, melyekbe miután megsült, szicíliai édesköményes citrussalátát tettem, amihez ebben az esetben egy kis ruccolát is adtam. 

100fok honlap a legjobb blogerek receptjeivel

Aki még ismerte a régi Alapkonyhát a Díványon, azoknak örömként szolgál, hogy a csapat újra összeállt, az Origo-nak köszönhetően. Aki pedig valamiért lemaradt volna az első etapról, most itt a remek lehetőség az olvasásra, böngészésre a sok érdekes információ között, hiszen akiknek a tollából kikerülnek az írások, mindenki által ismert és szeretett blogerek. 

A hajóskapitány most is Maki Stevenson, a közkedvelt MakiFood Főzőiskola tulajdonosa és oktatója, szerkesztőnk továbbra is Illés Zsófia Szonja, akinek nem tudunk elég hálásak lenni, hogy mindig, mindent tökéletesen a helyére tesz az oldalon, s az új név pedig, ami alatt keresni lehet a remek recepteket, felhasználási és tárolási ismertetőket, vagyis mindent, amit egy adott zöldségről, egy adott évszakról, vagy pedig egy adott receptről tudni kell és érdemes is tudni, a 100 FOK, ami Facebook 100fok oldallal is rendelkezik.

S hogy kik azok a blogerek, akiknek az írásait olvashatjátok?

Bede Anna - Vegasztrománia

Damasdi Eszter - Eszter befőz

Farkas Viktória - Étel, ital, kicsi vú

Herczeg Gabriella - Flat cat

Kósa Gabriella - Rakottkert

Nagy Zita - Zizi Kalandjai

Maki Stevenson - Maki Food

Piazza Gabriella - Tarka Bárka

Szabó Noémi - Mandula Sarok

Terei-Vígh Krisztina - A'la carte kulinaria

s persze én, Riedl Annamária - Rozmaring&Csokoládé-La cucina italiana

Legutóbbi cikkemben a spárgát mutatom be a bevásárlástól a tárolásig majd a felhasználásig, egy kis érdekes történelmi háttérrel és néhány még érdekesebb információval a nagyvilágból.

Spárga a csúcsától a tövéig valamint, Spárgás receptjeim

Rigó Jancsi újratöltve a Hotel Nemzetiben

Ha egy történet izgalmas, a körülötte keringő szóbeszéd, képzelet, miegymás, mindig éltetni fogja. Ilyen Rigó Jancsi története is. Pákozdnak tehát van mire büszkének lennie, hiszen 1858-ban ez a későbbi remek prímás itt látta meg a napvilágot.

A legenda szerint, Rigó Jancsi nem volt egy szép ember, de annál tehetségesebbnek bizonyult a hegedű megszólaltatása terén. Ahol fellépet, mindenki a lábai előtt hevert, legyen az bármelyik európai nagyváros, vagy akár Amerika.

Nem volt ez alól kivétel a belga hercegi pár sem. A legenda egyik, s talán legreálisabb verziója szerint, 1896-ban egy párizsi étterem szemtanúja lehetett az első találkozásnak, a ma már több változatban életre kelt legenda első pillanatainak. A belga Chimay herceg és jóval fiatalabb felesége Claire Ward, akit azóta a köznyelv előszeretettel hív Ward Klárának, épp betértek ebbe az étterembe, aminek a nevére sajnos ma már senki nem emlékszik. S épp Rigó Jancsi és bandája is hivatalos volt ugyanoda, egy kis szereplésre. Mert ugyebár, véletlenek nincsenek.

Több sem kellett a milliomos amerikai szülők lányának, vagyis Ward Klárának, fülig szerelmes lett a tüzes szemű, magyar prímásba.  

Rövid idő alatt elhagyta férjét, Rigó Jancsi pedig Barcza Mariska nevű kedvesét, s egy szép napon azon kapták magukat, hogy Budapesten, a Hotel Nemzetiben várják azt a csupacsoki süteményt, amellyel Rigó Jancsi még erősebb aranyszalaggal kötötte magához újdonsült szerelmét.

A szerelem nem tartott örökké, sőt, még csak hosszú életűnek sem volt nevezhető, hiszen kb. 10 év múlva a pár útja külön váltak. Ward Klára feleségül ment egy jóképű olasz hotelportáshoz, Rigó Jancsi pedig 1920 körül elfedetten és szegényen halt meg Amerikában – vagy Fejér megyében, ahogy egy másik legenda mondja -.

A legenda viszont tovább él. Egy 1959-es filmben, mely a „Fekete szem éjszakája” címet viseli, vagy egy 2004-ben alakult angol rock zenekar nevében, ahol a tagok közül bár senki sem magyar, de a történet üzenete szerintünk annyi, hogy a „zene mindent legyőz”, s végül, de nem utolsó sorban, sőt, leginkább, a süteményben. Az azóta is híres, csokis-habos, magas, könnyed, légies finomságban.

2013. május 16-án Rigó Jancsi ismét visszatért a Hotel Nemzetibe. Igaz, sem hegedű nem volt nála, sem emberi alakot nem öltött, de a Borjour Társaságnak köszönhetően, egy estén keresztül emléket állított a prímásnak, a legendának, és a leginkább a süteménynek.

Hiszen erre az estre hat kiváló cukrászda készítette el a saját verzióját: Álomcuki Cukormentes Cukrászda, Győri Matias Cukrászda, Horváth Cukrászda, Hotel Nemzeti, Sugar! és a Váci Desszert Szalon.

Hotel Nemzeti

Horváth Cukrászda

Sugar!

Matias Cukrászda

Váci Desszert Szalon

De mit ér a sütemény ital nélkül, a mádi Szent Tamás Pincészet – aki a Pannon Bormustrán is díjazott lett -, néhány palack kivételesen finom fehér borral érkezett a hotel épületében. Kóstolható volt 2012-es Mád Furmint, majd ugyanebből az évből Mád Hárslevelű, követte őt a 2011-es Nyúlászó Furmint-Hárslevelű, a 2011-es Percze Furmint, s végül a 2011-es Király Késői Szüret. 

Ha pedig ezen túl, vagy ezen kívül, valaki inkább pálinkára vágyott – néhány sarokkal tovább gondolva magát, ahol éppen akkor nyitotta kapuit a 2013-as Pálinkafesztivál -, nem kellett szomorkodnia, hiszen a Brill Pálinkaház olyan érdekességeit kóstolhatta meg, mint a zeller párlat, a medvehagyma párlat, a sárgarépa vagy cékla vagy spárga párlat…természetesen, a jól ismert pálinkák mellett.

Az este méltó emléket állított a prímás legendájának. A pár tízről néhány perc alatt tetemesre duzzadt közönség kiváló süteményeket kóstolhatott, s káprázatos borokkal öblíthette le. 

Néhány ismertebb gasztronómiában járatos embert felkértek a cukrászdák rigójancsijainak tesztelésére, s végeredményként három sütemény állta meg igazán a helyét – a sorrend mindenkinél változott, de ez a három cukrászda rigójancsijai között -: Hotel Nemzeti, Sugar!, és Horváth Cukrászda. Mindhárom helyen tehát érdemes megkóstolni ebből a kedves kis legendából született csokicsoda süteményt, a rigójancsit!   

Vrábel Krisztina (Dolce Vita), Kajári Zsófia (Sülvefőve NL Café), Sütő Emese Franciska, Szűcs Ádám (Egy nap a városban), akinek csak a jobb alsó sarokban a keze látszik: Makány Márta, s végül én.

A fotókért - az elsőt leszámítva, ami az én mobilom szüleménye :) - köszönet Kovács István fotósnak.

Osteria Francescana - Modena, olasz étterem a harmadik legjobb a világon

Magyar időszámítás szerint, tegnap - 2013. április 29. - este 9 órakor lezajlott az a rendezvény, amelyre a gasztronómiai világ minden évben árgus szemekkel figyel. Melyik lesz a legjobb 50 étterem a világon? A kialakult sorrend minden évben változik, de nem lehet azt mondani, hogy kiszámíthatatlan lenne a kimenetele. 

Míg tavaly a a dán Noma volt az első, addig idén a második helyre szorult, megelőzve őt a spanyol El Celler De Can Roca.

Ám, ami viszont nagyon-nagyon fontos, olasz étterem is dobgóra állhatott. 

Mégpedig, a Modenában található OSTERIA FRANCESCANA.

Az 1995-ben, Massimo Bottura által alapított étterem séfje olyan kifinomultan evez a tradicionális és a modern konyha között, hogy a világon erre kevés séf képes ilyen mesterien. 

Míg a 3 Michelin-csillaggal rendelkező helyen a séf leginkább a modern konyhát részesíti előnyben - jó példa erre a "capuccino"-ja, ami nem más, mint habos burgonyakrémmel tálalt hagymaleves -, addig kiemelt figyelmet szentel a tradicionális ízek egyvelegének, s mintegy avantgardistaként ötvözi a kettőt amikor az alapanyagokhoz nyúl. 

Olaszországban már többször választották első helyezettnek az éttermet különböző megmérettetéseken, ami nem is csoda, hiszen a séf és alapító, Massimo Bottura szakmai múltja a legnagyobbak nevéhez köti.

A '90-es években Alain Duccasse-szal dolgozott a Hotel de Paris Montecarloban, majd Ferren Adriá mellett találta magát az elBulliban. 

A csupán 11 asztalból álló "gasztronómiai fellegvár" Modena szívében várja a látogatókat és az elitet a világ minden részéről. Ételkölteményeit leginkább a kreativitás, az illúzió és a erőteljes, letisztult ízek jellemzik, melyhez a kiváló alapanyagok biztosítják az alapot.

A fantázianevekkel ellátott menük - Traditional, The Classics vagy a Sensations - mellett maguk az ételek is egyediek, hiszen mindegyik egy alkotás, ahogy például a foie gras lolly, ami egy csokoládés jégkrémre emlékeztető kacsamájpástétom, melyet piemonti mogyoróban és szicíliai mandulaforgácsban helyeznek a betérő vendég elé.