2014. március 31., hétfő

Pastiera napoletana - Nápoly húsvéti tortája

Elég régen nem jelentkeztem már, amiért elnézést kérek. Ám cserébe egy nagyon-nagyon finom tortát hozok, amivel el is kezdjük a készülődést a Húsvétra.
Nápoly és környékén a mai napig megtalálható ez a torta, ami tradicionálisan csak erre a környékre jellemző. A legenda Partenope szirénhez kötődik, aki a város jelképe is egyben, s a legenda visszanyúlik a pogány időkbe. Partenope a tengerben lakik - jó szirénhez méltóan :) - a Vezúv és Posilippo között. Ahogy az erre az időszakra jellemző volt, évente hét lányt áldoztak fel a szirénnek egyéb, a természetből nyert ajándékokkal együtt. A szirén ezért minden tavasszal eljött a nápolyiakhoz, s megajándékozta őket gyönyörű énekével, az adományokat pedig az istenek lába elé helyezte. Ekkor az emberek csőstül rohantak a tengerbe, többen közülük oda is vesztek. Aztán az idő múlásával a lányokat elmaradtak, csak a természet ajándékai maradtak. Ilyen volt a tojás, ami az újjászületés jelképe - innen eredeztethető a keresztény hagyományokban is -, a liszt, a búza, a narancsvirág, fűszerek és cukor. Az idő múlásával pedig elkészítették ezt a nem mindennapi süteményt, ami ma már Húsvétkor kerül az asztalra. 

PASTIERA NAPOLETANA - NÁPOLY HÚSVÉTI TORTÁJA


Hozzávalók - 28 cm-es kapcsos tortaformához -
Tészta
- 250 gr liszt
- 125 gr vaj
- 100 gr cukor
- 1 db. egész tojás+1 db. tojás sárgája
- 1 vanília rúd kikapart magja
- 1 csipet só

Töltelék
- 250 gr előfőzött búza
- 350 gr ricotta
- 350 gr cukor
- 2 db. tojás+2 db. tojás sárgája
- 50 gr kandírozott citrom
- 50 gr kandírozott narancs
- 1 tk. fahéj
- 30 gr vaj
- 1 db. citrom reszelt héja
- 2 dl tej
- 1 vanília rúd kikapart magja
- 25 ml narancsvirágvíz
- egy kellemes ünnepi emlék

Elkészítés
A tésztával kezdjük. Darabolós gépbe tegyük a lisztet, a hideg vajat, a cukrot és a csipet sót, majd dolgozzuk darabosra. Ha kész, borítsuk gyúródeszkára, a közepén készítsünk egy lyukat, s adjuk hozzá a tojást és a vaníliamagot, s dolgozzuk össze alaposan tésztává. Folpackba csomagolva minimum 1 órára tegyük hűtőbe. Ez idő alatt készítsük el a tölteléket. A tejet tegyük fel közepes lángra, adjuk hozzá a búzát, a citromhéjat és a vajat, majd kb. 6 perc alatt főzzük össze. Kézi botmixerrel dolgozzuk össze pépesre, de hagyjunk benne egész búzaszemeket is. Dolgozzuk össze a ricottát, a tojásokat, a cukrot, fahéjat, narancsvirágvizet és a kikapart vanília magját úgy, hogy csomómentes krémet kapjunk. Ekkor adjuk hozzá a kandírozott narancsot és citromot, a búzát, kellemes ünnepi emléket, s alaposan keverjük össze. A tésztát vegyük ki a hűtőből - ha gondoljuk, vágjunk le belőle egy kis darabot, ebből tudunk rácsot készíteni a sütemény tetejére, de ez elmaradhat -, s nyújtsuk ki fél cm vastagságúra. A tortaformát vajazzuk és lisztezzük ki, s helyezzük bele úgy a tésztát, hogy kb. 3 cm-es pereme is legyen a tortaforma falán. Majd öntsük bele a masszát. Ezután tehetjük rá a tészta csíkokat - kinyújtjuk a levágott tésztát, s egyforma, kb. 1 cm széles csíkokat vágunk belőle, ami átéri a tortaformát, mert a csíkok végét a torta széléhez kell nyomni -. 200 fokon előmelegített sütőben 60 percig - légkeveréses 180/50 - sütjük. Miután kihűlt, felszeleteljük, s porcukorral megszórjuk, ha így szeretjük, de ez is opcionális. 

2014. március 5., szerda

10. Dining Guide Év Étterme díjkiosztó gála

Ki gondolná, hogy már 10. éve figyeljük az éttermek séfjeinek munkáját, s egyben magukat az éttermeket is. S nem csak figyeljük, de díjazzuk is őket minden évben. 
Idén sem volt ez másképp. A rangos eseményhez idén csatlakozott a világ vezető cognac-háza, a Hennessy, így a díj neve Hennessy-Dining Guide Év Étterme Díj lett. 


Március 3-án este a Hennessy-Dining Guide Év Étterme díjátadó gáláján összegyűlt a magyar gasztronómiai élet legjava. Az Év Étterme címet az Onyx érdemelte ki, de a Sofitel Paris Budapest Éttermében több elismerés is gazdára talált. A Dining Guide főszerkesztője, Vajda Péter a díjak kapcsán kiemelte, egy-egy külföldi látogatás legerősebb emlékei minden bizonnyal az adott országban tapasztalt ízek, ételek: „Ételeinken keresztül azonosítanak bennünket, magyarokat is. Tehát őriznünk és rendületlenül fejlesztenünk kell a magyar gasztronómiai kultúrát. Ezzel a szándékkal osztottuk ki ismét a tíz legjobb magyar étteremnek járó díjat.”


Vajda Péter (bal oldalon)

 Az elismerést L. Simon László, József Attila díjas író, az NKA bizottságának alelnöke adta át, aki kiemelte: „A patinás Gerbeaud házban működő Onyx nemzetközi hírnevét, elismertségét a Michelin-csillaga is jelzi. Konyháját Szulló Szabina és Széll Tamás séfpáros vezeti. Ételeik par excellence műalkotások, nemzetközi összehasonlításban is helytállnak.” 


Az Onyx étterem séfpárosa

Az Onyx mellett a tíz legjobb magyarországi étterem között található még a székesfehérvári 67 étterem, mely egyetlen vidéki étteremként került a legjobbak közé. Tivadar György séf és Herczeg Zoltán tulajdonos elkötelezett hívei a vidék őszinte ízeinek. Díjazott lett az Arany Kaviár, mely hazai tenyésztésű kaviár kínálata mellett határozott orosz bisztró vonalat visz, de az étteremben hangsúlyosan jelen van a korszerű magyar konyha is Nyíri Szása és Győrffy Árpád séfek jóvoltából. TOP 10-ben a Borkonyha, mely mindig saját kreációikkal alakította ki város és világszerte népszerű stílusát. Sárközy Ákos séf fontolva újító stílusa még sok örömet szerezhet nekünk. A legjobbak között természetesen megtaláljuk, Budapest első Michelin csillagos csúcséttermét. A Costes séfje, Miguel Vieira portugál séf a Dining Guide értékelése szerint is mindent tud, amit érdemes tudni a gasztronómiáról. Szintén díjazott a Csalogány 26. Az ő esetükben a manírok nélküli vendéglátást emelték ki iskolateremtő magyar fogásaik mellett. Állandó szereplője a listának a Fausto’s. Erénye az állandóság, ahol a könnyed családias közvetlenség találkozik a makulátlan eleganciával. A budapesti Nobu a Nobu lánc egyik méltó képviselője, így helye van a TOP 10-ben. A japán konyhára jellemző természetesség és tökéletességre törekvés találkozik itt a perui konyha erőteljes ízeivel.  Új belépő a legjobb tíz között a Salon. Ételeit Wolf András és Fekete Antónió séfek alkotják. A szárnyaló fantázia és a tűpontos kivitelezés jellemzi őket. A TOP 10 a Zona étteremmel válik teljessé, mely Huszár Krisztián séf birodalma. Ételeit a maximumra törekvő tisztaságú ízlés és a műremekekre jellemző harmónia jellemzi. 
Vajda Péter, a Dining Guide főszerkesztője a díjazottak kapcsán kiemelte: „Úgy tartjuk, hogy minden étteremnek van személyisége, arculata, hangulata és ezzel párhuzamosan határozott kulináris stílusa, jó, ha ezek a tulajdonságok együttese rajzolja ki az étterem profilját és emellett fontos szempont, hogy teljesíti-e azt, amit az étlapon ígér. Számunkra lényeges az alapanyagok, nyersanyagok minősége, fontos, hogy az étterem alkalmazza a szezonális váltásokat az ételeiben, és nagy előny, ha lokális és eredeti, friss nyersanyagokat használ. Az elkészítés szakszerűsége szintén vizsgálatunk tárgya. Tradíciók és a modern konyhatechnológiák adekvát találkozása a tányéron. Frissesség, textúrák, innováció, tálalás, fúziók, ez mind számításba jön, akár csak az ízek harmóniája és a kreativitás. Értékeljük a szervizt, és az ár/érték arányt szintén. Ezek együtteséből kell megállapítanunk, hogy milyen az adott étterem. Szóval egy tökéletesen elkészített étel csorba tányérban, mogorva kiszolgálással, billegő asztalon lehet, hogy dicséri a séf rátermettségét, de étteremként, komplex élményként mégsem kívánatos.”
Az utóbbi évek gyakorlata alapján átadtak továbbá két különdíjat is. Az Év Legprogresszívebb Konyhája díjjal egy olyan konyhai csapat teljesítményét ismerik el, amely az elmúlt években a leglátványosabb fejlődést produkálta. Ezt a Salon étterem két séfje, Wolf András és Fekete Antónió valamint teljes konyhai csapatuk érdemelte ki azzal, hogy az utóbbi két évben Magyarország egyik legizgalmasabb kulináris műhelyét hozták létre. 


A Salon étterem két séfje: Wolf András - kék ingben - és Fekete Antonio - piros ingben -

A másik különdíj Az Év Ifjú Séftehetségének szólt. Harminc éves kor alatt csúcsminőségű konyhát vezetni nagy felelősség és kihívás, elismerésre érdemes teljesítmény. A Mák bisztró séfje, a mindösszesen csak 22 éves Mizsei János vette át a Nespresso Professional díját. A Mák érett ízlésű, egyedi utat járó konyhát visz, ami megfelel a nagy elődöknek is, de nem jön zavarba az újdonságoktól sem.


A jövő ifjú tehetsége. 
Mizsei János Az Év Ifjú Séftehetsége, átveszi a díját Vajda Pétertől

Idén elsőként a Magyar Konyha is díjazott három olyan magyar termelőt, akiket arra érdemesnek ítélt. A díjakat Dr. Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottsága elnöke, valamint Vinkó József, a lap főszerkesztője adta. A Magyar Konyha Termelői Díj 2013 birtokosa lett Sáfrány László, a Szilvásváradon található Első Hazai Halfüstölde képviseletében, sebes pisztráng állományuknak köszönhetően, díjazták a Kozmadombjáról érkező Molnár Jánost faszenes kecskesajtja miatt, valamint a Tetétlenben található Kövér-tanya gazdáját, a mangalicatenyésztő Kövér Zoltánt.


Termelői díjazottak.
Balról jobbra: Vinkó János - a Magyar Konyha főszerkesztője -, Sáfrány László, Molnár János, Kövér Zoltán, Dr. Lévai Anikó - a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke -

A Hennessy-Dining Guide Év Étterme Díjátadó gálát a Paris Budapest Étterem séfje, Jeremy Cayron fogásai tették teljessé. A francia séf egy igazi francia piac hangulatát idézte fel ételeivel, ahogy teszi ezt a Sofitel Budapest szállodában minden vasárnap a French Market Sunday Brunch keretében is. A menüsor lezárásaként a séf egy Hennessy konyak felhasználásával készült desszertkülönlegességet kreált.  A Dining Guide számára külön öröm, hogy az est főtámogatója egy limitált macaron-kollekcióhoz is alapanyagaként szolgált. A konyakkal ízesített macaronokból származó bevétel a Média a Családért Alapítvány munkáját támogatta.



2014. március 1., szombat

Fabricche di Careggine, a víz alatti olasz város - rendhagyó poszt -

Az élet tele van érdekesebbnél érdekesebb, és csodálatosabbnál csodálatosabb dolgokkal. Ilyen Fabricche di Careggine, a víz alatti olasz város története is.



A víz alatti város története az 1300-as években kezdődött. Akkor még minden ment a maga útján, épp felvirágzása idejét élte, a helyi vasöntödének köszönhetően. Viszont az 1800-as években bezárták az öntödét és a falura szegénység köszöntött. A XX. század pedig egy új korszakot nyitott a kis falu életében. Márványbányákat nyitottak a közeli hegyekben, ezért egy vízi erőművet kellett beindítani, ami teljes egészében elárasztotta a falut. A 146 lakost kitelepítették, a falu pedig majdnem örökre a víz fogságába esett. Azért majdnem, mert 10 évente leengedik a 92 magas gát 32 ezer köbméter vizét, hogy tisztuljon, s ekkor ismét napfény borítja be a szűk kis utcákat és a templomot, a turisták nagy örömére. 

2014 ISMÉT AZ AZ ÉV LESZ, AMIKOR A FALU LÁTHATÓVÁ VÁLIK AZ ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA. 


A félig elárasztott falu


A falu két élete