2013. május 28., kedd

Színes borskéregben sült bélszín

Többen jeleztétek - és joggal -, hogy nagyon régen nem töltöttem fel receptet a blogra. Ebben igazatok van. Sok dolog történt az elmúlt időszakban, ahol hol konyha nem volt a közelemben, hol pedig internet :).
De most úgy néz ki, kezd minden a régi kerékvágásba kerülni, s minden egy helyen lesz. 
S még meglepetés is beeshet a konyhába, mint pont az elmúlt napokban, amikor egy kedves hentes ismerősöm egy szép, nagy darab - már kivéreztetett - bélszínnel állított be. 
Ezt a húsételt mindenki másmilyenre süti. Van ugyebár, akinek még szinte lemászik a tányérjáról annyira nyers, van aki a közepesen megsütöttre esküszik, s van aki a teljesen sültre - bár ezt a verziót érzem legkevésbé a magaménak -. Én leginkább a hagyományos, félig sütöttnél egy icike-picikével nyersebben szeretem. 

SZÍNES BORSKÉREGBEN SÜLT BÉLSZÍN 


Hozzávalók - 2 személyre -
- kb. 10 cm hosszú bélszín
- kb. 2 ek. színes bors durvára törve - fekete, fehér, zöld és piros (lehet előre csomagoltan is kapni!) -
- 1 csapott tk. só
- olíva olaj a sütéshez

Elkészítés
A bélszíndarabot egyben, felforrósított kevés olajon - kb. 3-4 ek. - megsütjük úgy, hogy mindegyik oldalát max. 3-4 percig sütjük.
Ez idő alatt törjük össze a borsot, tegyünk bele egy teáskanál sót, és azt is keverjük el benne. Utána a húst hempergessük bele a sós borsba. Arra vigyázzunk, hogy a bors erőssé teszi. Minél többe hempergetjük, az íze annál erősebb lesz.
Majd a sütőt melegítsük elő 200 fokra, a borsos bélszínt tegyük át egy üvegtálba, s újabb kb. 10-15 percig süssük. 
Amikor elkészült, vágjuk be, hogy megfelelően megsült-e számunkra, s ennek tudatában ha kell, süssük még. Ha megfelelő, hagyjuk 10 percig pihenni, majd szeleteljük fel kb. 1 cm vastagságúra, s körettel tálaljuk. Én jelen esetben leveles tészta kosárkákat sütöttem muffin formában, melyekbe miután megsült, szicíliai édesköményes citrussalátát tettem, amihez ebben az esetben egy kis ruccolát is adtam. 

2013. május 25., szombat

100fok honlap a legjobb blogerek receptjeivel

Aki még ismerte a régi Alapkonyhát a Díványon, azoknak örömként szolgál, hogy a csapat újra összeállt, az Origo-nak köszönhetően. Aki pedig valamiért lemaradt volna az első etapról, most itt a remek lehetőség az olvasásra, böngészésre a sok érdekes információ között, hiszen akiknek a tollából kikerülnek az írások, mindenki által ismert és szeretett blogerek. 
A hajóskapitány most is Maki Stevenson, a közkedvelt MakiFood Főzőiskola tulajdonosa és oktatója, szerkesztőnk továbbra is Illés Zsófia Szonja, akinek nem tudunk elég hálásak lenni, hogy mindig, mindent tökéletesen a helyére tesz az oldalon, s az új név pedig, ami alatt keresni lehet a remek recepteket, felhasználási és tárolási ismertetőket, vagyis mindent, amit egy adott zöldségről, egy adott évszakról, vagy pedig egy adott receptről tudni kell és érdemes is tudni, a 100 FOK, ami Facebook 100fok oldallal is rendelkezik.


S hogy kik azok a blogerek, akiknek az írásait olvashatjátok?












Legutóbbi cikkemben a spárgát mutatom be a bevásárlástól a tárolásig majd a felhasználásig, egy kis érdekes történelmi háttérrel és néhány még érdekesebb információval a nagyvilágból.






2013. május 21., kedd

Rigó Jancsi újratöltve a Hotel Nemzetiben


Ha egy történet izgalmas, a körülötte keringő szóbeszéd, képzelet, miegymás, mindig éltetni fogja. Ilyen Rigó Jancsi története is. Pákozdnak tehát van mire büszkének lennie, hiszen 1858-ban ez a későbbi remek prímás itt látta meg a napvilágot.
A legenda szerint, Rigó Jancsi nem volt egy szép ember, de annál tehetségesebbnek bizonyult a hegedű megszólaltatása terén. Ahol fellépet, mindenki a lábai előtt hevert, legyen az bármelyik európai nagyváros, vagy akár Amerika.
Nem volt ez alól kivétel a belga hercegi pár sem. A legenda egyik, s talán legreálisabb verziója szerint, 1896-ban egy párizsi étterem szemtanúja lehetett az első találkozásnak, a ma már több változatban életre kelt legenda első pillanatainak. A belga Chimay herceg és jóval fiatalabb felesége Claire Ward, akit azóta a köznyelv előszeretettel hív Ward Klárának, épp betértek ebbe az étterembe, aminek a nevére sajnos ma már senki nem emlékszik. S épp Rigó Jancsi és bandája is hivatalos volt ugyanoda, egy kis szereplésre. Mert ugyebár, véletlenek nincsenek.
Több sem kellett a milliomos amerikai szülők lányának, vagyis Ward Klárának, fülig szerelmes lett a tüzes szemű, magyar prímásba.  
Rövid idő alatt elhagyta férjét, Rigó Jancsi pedig Barcza Mariska nevű kedvesét, s egy szép napon azon kapták magukat, hogy Budapesten, a Hotel Nemzetiben várják azt a csupacsoki süteményt, amellyel Rigó Jancsi még erősebb aranyszalaggal kötötte magához újdonsült szerelmét.
A szerelem nem tartott örökké, sőt, még csak hosszú életűnek sem volt nevezhető, hiszen kb. 10 év múlva a pár útja külön váltak. Ward Klára feleségül ment egy jóképű olasz hotelportáshoz, Rigó Jancsi pedig 1920 körül elfedetten és szegényen halt meg Amerikában – vagy Fejér megyében, ahogy egy másik legenda mondja -.
A legenda viszont tovább él. Egy 1959-es filmben, mely a „Fekete szem éjszakája” címet viseli, vagy egy 2004-ben alakult angol rock zenekar nevében, ahol a tagok közül bár senki sem magyar, de a történet üzenete szerintünk annyi, hogy a „zene mindent legyőz”, s végül, de nem utolsó sorban, sőt, leginkább, a süteményben. Az azóta is híres, csokis-habos, magas, könnyed, légies finomságban.


2013. május 16-án Rigó Jancsi ismét visszatért a Hotel Nemzetibe. Igaz, sem hegedű nem volt nála, sem emberi alakot nem öltött, de a Borjour Társaságnak köszönhetően, egy estén keresztül emléket állított a prímásnak, a legendának, és a leginkább a süteménynek.
Hiszen erre az estre hat kiváló cukrászda készítette el a saját verzióját: Álomcuki Cukormentes Cukrászda, Győri Matias Cukrászda, Horváth Cukrászda, Hotel Nemzeti, Sugar! és a Váci Desszert Szalon.


Hotel Nemzeti


Horváth Cukrászda


Sugar!


Matias Cukrászda


Váci Desszert Szalon

De mit ér a sütemény ital nélkül, a mádi Szent Tamás Pincészet – aki a Pannon Bormustrán is díjazott lett -, néhány palack kivételesen finom fehér borral érkezett a hotel épületében. Kóstolható volt 2012-es Mád Furmint, majd ugyanebből az évből Mád Hárslevelű, követte őt a 2011-es Nyúlászó Furmint-Hárslevelű, a 2011-es Percze Furmint, s végül a 2011-es Király Késői Szüret. 



Ha pedig ezen túl, vagy ezen kívül, valaki inkább pálinkára vágyott – néhány sarokkal tovább gondolva magát, ahol éppen akkor nyitotta kapuit a 2013-as Pálinkafesztivál -, nem kellett szomorkodnia, hiszen a Brill Pálinkaház olyan érdekességeit kóstolhatta meg, mint a zeller párlat, a medvehagyma párlat, a sárgarépa vagy cékla vagy spárga párlat…természetesen, a jól ismert pálinkák mellett.



Az este méltó emléket állított a prímás legendájának. A pár tízről néhány perc alatt tetemesre duzzadt közönség kiváló süteményeket kóstolhatott, s káprázatos borokkal öblíthette le. 


Néhány ismertebb gasztronómiában járatos embert felkértek a cukrászdák rigójancsijainak tesztelésére, s végeredményként három sütemény állta meg igazán a helyét – a sorrend mindenkinél változott, de ez a három cukrászda rigójancsijai között -: Hotel Nemzeti, Sugar!, és Horváth Cukrászda. Mindhárom helyen tehát érdemes megkóstolni ebből a kedves kis legendából született csokicsoda süteményt, a rigójancsit!   


Vrábel Krisztina (Dolce Vita), Kajári Zsófia (Sülvefőve NL Café), Sütő Emese Franciska, Szűcs Ádám (Egy nap a városban), akinek csak a jobb alsó sarokban a keze látszik: Makány Márta, s végül én.

A fotókért - az elsőt leszámítva, ami az én mobilom szüleménye :) - köszönet Kovács István fotósnak.