2011. szeptember 28., szerda

Lekvárok nagymamám kamrájából 3.: Sütőben sült szilvalekvár

Amikor kitaláltam, hogy megpróbálkozom idén a szilvalekvárral, nem tudtam milyen fába is vágtam a fejszémet. Ma már tudom, nagyba :-D. Ez a lekvár teljesen másképp készül, mint az eddigiekben bemutatott, de garantálni tudom, megéri a munkát és a belefektetett időt, hiszen nagyon finom a végeredmény.

LEKVÁROK NAGYMAMÁM KAMRÁJÁBÓL 3.: SÜTŐBEN SÜLT SZILVALEKVÁR

Hozzávalók
- 6 kg stanley szilva
- cukor

Elkészítés
A szilvákat megmossuk, hosszában szétnyitjuk, kimagozzuk és megnézzük, van-e benne kukac, ugyanis ez elég gyakori látogató a gyümölcsökben, főleg a finom, édes szilvában.
Ezután darabokra vágjuk és kis adagonként kézi botmixerrel összepépesítjük.


Amint készen vagyunk, egy nagy tepsibe öntjük a pépes anyagot, s 175 fokon, alul-felül sütve 4-6 óra alatt megsütjük. Én néha a tetejét kicsit megkotortam, hogy hamarabb elpárologjon belőle a víz, s minél hamarabb besűrűsödjön, de nem nagyon ajánlott kavargatni, mert nagyon könnyen odaéghet.
Amikor a víz 90%-a már elpárolgott, akkor kivesszük a sütőből, s az egymás mellett lévő, két egyforma gázrózsára tesszük, amit már a legkisebb lángon égetünk. Beleteszünk annyi cukrot, amennyi nekünk megfelelő a kívánt édesség eléréséhez - ez nekem alig fél kg volt, mert nagyon édes volt a szilva -, s a maradék kevés vizet állandó kevergetés mellett lefőzzük a lekvárról.


Ez után üvegekbe töltjük és legalább 1 napra száraz dunsztba tesszük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése